A kisautóm első tulajdonosa egy idős bácsi volt, aki garázsban tartotta és vigyázott rá 1986-tól. Így ment ez 2006.ig, amikor a bácsika meghalt. Az autót az unokája örökölte, aki egy kis ideig használta, majd beadta egy autó kereskedésbe, mert ciki ilyen kocsival járni. A kereskedésben állt a kiskocsi szabad ég alatt másfél évig. Itt találtam meg és szerettem bele első látásra. Betört hátsó oldal ablakkal, rozsdamentes állapotban origi 27.000 km-el.
A célom, hogy teljes felújítás és festés után egy 1974-es Fiat 126-ot varázsoljunk belőle.
